Jön a VIKI és a DIANA
A védelmi szektorban hasznosítható innovációkat a jövőben egy központi szerv, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) fogja összefogni. Porkoláb Imre lesz a szervezet vezetője, a kutatóintézet több területtel fog foglalkozni: trendfigyeléssel (vizsgálni fogják, mik azok a technológiák, amelyek a következő években beérnek annyira, hogy érdemes lesz velük foglalkozni), inkubációval (együttműködnek majd egyetemekkel, kutatóintézetekkel, meghatározzák a legfontosabb fejlesztési területeket, és
az innovációs ökoszisztémában megnézik, mely intézetek tudnak ezekkel a projektekkel foglalkozni),
cégek segítésével (megszervezik a technológiák, felszerelések gyártását, segítik a magyar cégek exporttevékenységét a nemzetközi pályázatokon).
A NATO létrehozott egy olyan ernyőszervezetet is, amely összefogja a katonai szövetség tagállamaiban kialakított innovációs ökoszisztémákat, és ezzel segít összhangba hozni és felpörgetni a különböző innovációs fejlesztéseket. A DIANA-hálózat igazgatótanács alelnöke lett Porkoláb Imre, ezzel Magyarország ott lesz a védelmi szervezet innovációs vérkeringésében. A testület feladata az, hogy a NATO felső vezetésével és a Diana-program operatív igazgatójával tartsa a kapcsolatot, illetve meghatározza a stratégiai irányokat.
A jövő a digitalizált hadsereg
„A legfontosabb terület a digitalizáció” – hívta fel a figyelmet a dandártábornok. Egyrészt a katonák kognitív fejlesztése, technikai tudásának szélesítése, hiszen a háborúk egyre komolyabb műszaki felszerelésekkel zajlanak;
a katona felszerelését úgy kell kialakítani, hogy képes legyen a legjobb hatásfokkal megvívni a harctevékenységét.
Másrészt fontos a jármű-digitalizáció: a legkorszerűbb harci eszközök érkeznek Magyarországra, de erre rá kell fejleszteni, mert négy-öt év múlva már nem biztos, hogy nem haladja meg őket a kor, illetve a jelenlegi eszközöket össze kell kötni egymással, az új technológiákat integrálni kell a meglévő rendszerbe.
Harmadrészt pedig kiemelkedő jelentősége van a kibervédelemnek és az űrképesség fejlesztésének, vagyis a műholdas megfigyelésnek, a kommunikációs képességnek, illetve az adatfeldolgozásnak és adatelemzésnek.
A kibervédelmi, információs és űrképességnek óriási szerepe van a decentralizált végrehajtáson alapuló hadviselés működtetésében – erre példát éppen az ukrajnai háború ad: az oroszok elsősorban a vezetési központokat pusztították az ukránoknál, azok mégis képesek voltak decentralizáltan tovább folytatni a műveleteket, elosztani az információt az alegység-parancsnokokhoz.
„A jövő haderejénél a kisebb alegységekre helyeződik a hangsúly, ezek önállóan is képesek a műveleteket végrehajtani,
nagyobb csapásmérő képességgel fognak rendelkezni, és az ember-gép kapcsolat is egyre fontosabb lesz” – vélekedett Porkoláb Imre.